|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Béres György 2000. július 23.A Romániai Magyar Dalosszövetség gregorián szakosztálya és a Schola Gregoriana Monostorinensis tanfolyamot szervez július 23-28. között Kolozsváron. Az egyhetes rendezvény gregorián témájú óráit Béres György, a karvezetési gyakorlatot Guttman Mihály vezeti. A résztvevők az ország minden vidékéről érkeznek, mind a Bánság, Várad, Szatmár, mind a Székelyföld különböző helységeiből. /Gregorián és karvezetői tanfolyam. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 23./2002. május 16.Amióta megjelent a hír, miszerint nyolc ifjú színész és színésznő megválik a Tompa Miklós Társulattól, azóta ismét beszédtéma lett Marosvásárhelyen a színház sorsa. Kárp György színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója aljas húzásnak tartja, hogy amikor a volt és leendő magyar kormány tagjai azt nyilatkozták, hogy keményen támogatják a határon túli magyar társulatokat, akkor a budapesti színházak elviszik a legjobbakat. A marosvásárhelyi társulat vezetősége a tenyerén hordta őket. A távozók közül többen vállalták, hogy hazajárnak előadásokban részt venni. Karp gondolkodik azon, hogy megpályázza az igazgatói állást, ugyanis Béres György bejelentette távozását. /Máthé Éva: Oszlik, foszlik a magyar színtársulat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./2013. október 16.Angi István zeneesztéta 80. születésnapjáraKedves Tanár úr, drága Pista bátyám! Kimondhatatlan öröm számomra, hogy legfiatalabb tanítványaid sorában köszönthetlek a mai napon! Biztos vagyok abban, hogy ezzel az érzéssel nem vagyok egyedül. Nyolc évtized hosszú idő. És ha egy ilyen szép kor mögött nem csak többé-kevésbé kedves emlékek húzódnak, hanem egy tartalmas életút is, az bizony áldás. De ne beszéljünk az idő múlásáról, hiszen te egyike vagy azoknak, akik dacolni látszanak a mulandóság kérlelhetetlenségével. Ma is ugyanazzal a szellemi frissességgel, lendülettel, munkabírással, nem szűnő optimizmussal és derűvel kutatsz, írsz és tanítasz, mint amikor – a kolozsvári Zeneakadémia padjait koptatva – közel másfél évtizede megismertelek. Számodra a tanítványok mindig is a legfontosabbak voltak. Ki tudná számba venni az általad oktatott generációk sorát? Zenészeket, filozófusokat, bölcsészeket, képzőművészeket, teológusokat. Nekik dolgoztad ki a groteszk-transzcendens néven elhíresült zeneesztétikai rendszeredet, hogy bevezesd őket a művészet szépségeibe, annak mélységeivel és magasságaival együtt. S nem utolsósorban, hogy beoltsd őket a művészet szeretetével, amit mindig is elsőrendű feladatodnak tartottál. Ki ne emlékezne lebilincselő előadásaidra? Arra, ahogyan a legelvontabbnak tűnő gondolatmenetek is a legnagyobb könnyedséggel elevenedtek meg, világot gyújtva a fejekben és csillogást a tekintetekben. Ki ne tudná felidézni, ennyi év távlatából is, a híres Rejtő Jenő-i passzusaidat, a mélységhez vezető megannyi anekdotát és aforizmát? És persze a sok-sok műremeket, melyek értékeit oly meggyőző erővel tártad fel hallgatóságod előtt. Munkásságod nem csak a magyar, hanem a román esztétikai irodalomban is meghatározó. Közel fél évszázada kötetek, cikkek, tanulmányok és tudományos előadások egész sorával folyamatosan jelen vagy a tudományos közéletben. Gondolkodásodban, afféle fundamentumként tér vissza a viszonyalkotás, a harmóniateremtés, az egyensúlykeresés és a közvetítés jelentősége: hidat verni ég és föld, valós és eszmény között, szorgalmazni a nemzeti kultúrák párbeszédét, a művészetek testvériségét, ápolni a hagyományt és keresni a megújulásban rejlő, előremutató erőt. S nem utolsósorban, őrködni a zenei anyanyelvünk felett. Megvalósításaidról – a tőled megszokott szerénységgel – ritkán nyilatkozol. Pedig az esztétikatörténet nagyjainak számos kvalitása forrt össze gondolkodásodban szerves egésszé: a platóni eszmény-központúság, az arisztotelészi tudományosság, az ágostoni egyensúlykeresés, a kanti elmélyültség vagy a hegeli szintéziskészség. Az eszmények és értékek felemelő társaságában telt a pályád, az ókori hármasság egységében: felfedezni és megmutatni a szépet, megélni a jót és keresni az igazságot. Az elsőt a művészetben, a másodikat az életben, a harmadikat pedig a transzcendenciában. Ahogyan tíz évvel ezelőtt, a 70. születésnapodon, most sem a méltatások foglalkoztatnak, hanem az, hogy szellemi műhelyed újabb termékeivel ajándékozz meg bennünket. Így idén egy magyar és egy román nyelvű kötettel gazdagítod a zeneesztétikai irodalmat. Persze, az elismerés azért nem marad el. Alma Matered, a kolozsvári Zeneakadémia, melyet közel fél évszázadon át szolgáltál, idén díszdoktori címmel ismeri el tudományos és közösségépítő munkádat. Szívből gratulálunk hozzá! Mit kívánhatnék többet annál, mint amit jómagad, Béres György atyának írott ajánlásodban nem oly régen megfogalmaztál? A jó Isten még sokáig éltessen egészségben, alkotó tevékenységben, mindannyiunk örömére és boldogságára. Alkotásban élj soká, mert biztosan Jómagad is tudod: az öregség csak akkor követezik be, ha abbahagyjuk a munkát... Tanítványi tisztelettel és baráti szeretettel Fodor Attila Szabadság (Kolozsvár) 2017. január 12.Elismerés Haszmann PálnakA Magyar Kultúra Lovagja elismerést kap ifj. Haszmann Pál alsócsernátoni helytörténész. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány – melynek küldetése a kulturálisan hátrányos helyzetű települések életminőségének fejlesztése, a kulturális örökség ápolása, valamint az egyenrangú kultúrák együttműködésének elősegítése – a XXI. Magyar Kultúra Napja Gálán, január 22-én adja át az elismeréseket. Ez alkalommal az Egyetemes Kultúra Lovagja elismerésben részesül Béres Györgybécsi gregorián kutató, lelkész és Neufeld Róbert svédországi közgazdász, író, posztumusz Kálvin János reformátor és Károlyi Gáspár bibliafordító. A Magyar Kultúra Lovagja elismerést összesen 25-en kapják meg. A Kultúra Lovagja címet a kultúra különböző területein lovagiasan, huzamos ideje tevékenykedők elismerésére 1998 szeptemberében hozta létre az alapítvány. Adható kultúraszervező életműért is. Az alapító – küldetésének megfelelően – kiemelten támogatja a „falvak lámpásainak” elismerését. (sz.) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
